MIPRO vezeték nélküli mikrofon tudásbázis

1. Mit jelent az ACT funkció?
2. Hogyan helyezzük el a vezeték nélküli vevőt az optimális vételi minőséghez?
3. Sok csatornás rendszerek és a frekvenciák szervezése? Micsoda?
4. Mi a különbség a kvarcvezérelt (fix 1 csatornás) és a választható csatornákkal működő rendszerek között?
5. Mi a különbség a VHF és az UHF sávok között? (egyszerűen)
6. True-Diversity vs Non-Diversity tervezés?
7. Miért használ a MIPRO kondenzátor kapszulákat a kézi-adókban?
8. Mi a különbség, ha van PiloTone és ha nincs?
9. Nincs hang vagy jelvétel, pedig a kézi-mikrofon be van kapcsolva! Mi lehet a gond?
10. Jó, ha több kapcsolható csatornával rendelkezik egy multi-frekvenciás vevő?
11. Mi a különbség a szimmetrikus és az asszimmetrikus kimenetek között?
12. Szükséges, hogy a vezeték nélküli vevő hangerő szabályzási lehetőséggel legyen ellátva?
13. Hogyan fogjuk meg a vezeték nélküli mikrofonokat, hogy azok megfelelően működjenek?
14. Hogy kell helyesen viselni a fejmikrofonokat?
15. Földi digitális TV sugárzás és mobil hálózatok vs. vezeték nélküli rendszerek?


1. Mit jelent az ACT funkció?

Az “ACT” kifejezés, az “Automatic Channel Targeting”, magyarul “Automatikus Csatorna Célzás” funkció rövidítése. Ezt a technológiát, a világon elsőként a MIPRO fejlesztette ki 2000-ben. Egyszerűen elmagyarázva az “ACT” funkció, egy gombnyomásra, infra kommunikáció segítségével összehangolja a vezeték nélküli adó- és vevőegységet. A funkció manapság ipari standard, az összes többi nagy gyártó beépítette a termékeibe. Számos gyártó a MIPRO megoldását szabadalmaztatta.


2. Hogyan helyezzük el a vezeték nélküli vevőt az optimális vételi minőséghez?

– A legfontosabb, hogy az antenna és az adó a lehető legközelebb legyenek egymáshoz és lehetőség szerint ne legyenek akadályok közöttük. Célszerű a vevőegységet a talaj  felett, legalább 1 m-el elhelyezni. A két vevő antennának ugyanazon a hullámhosszon kell működnie. Fontos, hogy a vevő antennákat függőlegesen, egymástól ellentétes irányba,  kb. 45 fokos szögben elfordítva irányítsuk, semmiképpen ne párhuzamosan telepítsük. Stabilan csatlakoztassuk az antennákat a vevőhöz és ütközésig szorítsuk meg a menetes csatlakozást.
– Ne vegyük körbe a vevőt fém tárgyakkal, vagy falakkal és lehetőleg tegyük távol más RF sugárzású eszközöktől, mint számítógépek, világítás vezérlő elektronikák, tápegységek, stb.
– Abban az esetben, ha a vevőt rackbe építjük , vezessük ki az előlapra az antenna csatlakozást a MIPRO FBC-71-es hátlap/előlap kábellel, a jobb vétel érdekében.
– Választhatunk, a jobb minőségű vétel érdekében,  opcionális omni-direkcionális, vagy irányított antennát a környezettől és a felhasználástól függően. Irányított antenna használata javasolt olyan területen, ahol egyéb rádiófrekvencián sugárzó eszközöktől terhelt a környezet.
– Az antennák pozícióját lehetőleg a hangpróbák során állítsuk be és ne előadás közben.
– Kiegészítők használatával, mint az extra antenna erősítők, közösítők, elosztók remekül javíthatjuk a vétel körülményeit.


3. Sokcsatornás rendszerek és a frekvenciák szervezése? Micsoda?

Az egyik legnagyobb kihívás több vezeték nélküli rendszer, egy időben, ugyanazon a helyen történő interferenciamentes használata. A frekvenciák szervezése bonyolult feladat is lehet és kellő körültekintést igényel annak érdekében, hogy elkerüljük az olyan hibákat, mint az intermoduláció, csatorna áthallás és a zaj. Egy nagyobb sokcsatornás rendszer beállításához, számítógépes tervező program használatára van szükség. Minél több frekvenciát használunk, annál több interferencia problémába futhatunk bele. Legelőször is ki kell választanunk az interferenciamentes csatornákat, figyelembe véve az egyéb külső környezeti interferenciákat. Emellett, használjunk olyan eszközt, amelyik kiemelkedő szelektivitással rendelkezik. Nem javasolt különböző márkákat és modelleket rendszerként használni. Azonos márkájú és sorozatú adók és vevők használatát javasoljuk, antenna disztribútor rendszerrel kiegészítve, az antenna dzsungel elkerülése érdekében. Javasolt az előre eltárolt csoportokat és csatornabeállításokat használni, melyek a   készülékekhez mellékelt frekvencia táblázatból megismerhetők. Egy átlagos VHF vevő használatával, max. 12 interferenciamentes csatorna felépítéses lehetséges. Egy  jól megtervezett UHF rendszerben, akár egyszerre 64 csatorna is biztonságosan működhet.


4. Mi a különbség a kvarc-vezérelt (fix 1 csatornás) és a választható csatornákkal működő rendszerek között?

Hagyományosan, a kvarcvezérlés volt a vezeték nélküli mikrofon rendszerek tervezésének alapja. Ezek nagyfokú stabilitása és költséghatékonysága lehetővé teszi, hogy elfogadható minőségben és olcsón üzemeltessünk vezeték nélküli rendszereket akár otthoni, akár profi alkalmazásokban. Azonban napjainkban, az egymással párhuzamosan működő különböző vezeték nélküli rendszerek száma egyre növekszik, emiatt manapság precízebb  megoldásra van szükségünk. A mai eszközök esetében elvárás, hogy gyorsan és több, interferenciamentes csatorna között lehessen választani. Emiatt a trend abba az irányba mutat, hogy a világ profi felhasználói a kvarc-vezérelt fix frekvenciás rendszerek irányából, a PLL szintézeres (phase locked loop) megoldások felé mozdultak. A PLL szintézeres rendszerek egy célprocesszort használnak a programozási funkciókhoz és a vezeték nélküli áramkörökben található különböző funkciók vezérléséhez. Minden gyártónak meg van a maga által fejlesztett rendszere, saját egyedi szolgáltatásokkal és funkciókkal, speciálisan a különböző felhasználási területekhez igazítva.


5. Mi a különbség a VHF és az UHF sávok között? (egyszerűen)

A VHF vezeték nélküli mikrofonok jellemzően a 170-200MHz-es frekvencia tartományban működnek. Az UHF rendszerek főképpen az 500-900MHz-es sávban. Manapság a VHF tartomány zavarokkal van tele a sok ott működő eszköz miatt. Emiatt a professzionális felhasználók egyre inkább az UHF tartományt használják.


6. True-Diversity vs Non-Diversity tervezés?

A jel-kiesés az összes vezeték nélküli rendszer első számú ellensége. Ameddig a jel-kiesés esélye fennáll, addig a felhasználók a vezetékes mikrofonok használatát fogják favorizálni. Itt jön képbe a diverzitásos vétel. A diverzitásos vétel legegyszerűbb magyarázata, az hogy két antenna működik egy időben, amelyek párhuzamosan veszik a bejövő jelet és közösítve juttatják be a vevő egységbe. Ennek köszönhetően a jel-kiesés lehetősége alacsonyabb. A True-Diversity rendszerek esetén a két antennához független vevő-kör is tartozik. Annak az esélye, hogy jelkiesés következik be 5x kisebb, mint az egyantennás rendszerek esetében. Ehhez hozzá adódik, hogy a jelszint 10dB-el nagyobb a diverzitásos rendszer esetében. Általánosságban kimondhatjuk, hogy egy diverzitásos rendszer esetén a jel-kiesés és a zaj normál vételi távolság esetén nem okoz problémát , és emelett a stabil vételi távolság is megnövekedik.


7. Miért használ a MIPRO kondenzátor kapszulákat a kézi-adókban?

Több oka van. Először is a kondenzátor kapszula tipikusan 1/4 méretű, mint egy dinamikus kapszula. Vese- karakterisztikás (kardioid) mikrofon, tipikusan színpadi felhasználás esetén , a kisebb kapszula méret lehetővé teszi egy kompaktabb méretű mikrofon használatát is. Aztán a kondenzátor kapszula membránja is sokkal könnyebb, mint a dinamikusé, emiatt sokkal kevésbé veszi át és továbbítja a használat közben keletkező zajokat. Tehát jelentősen alacsonyabb lesz a kezelési és tapi zaj. Mindenek felett azonban, egy kondenzátor mikrofonnak nyitottabb és élettel telibb a hangja. Mivel jelentősen könnyebb a membrán, mint a dinamikus kapszulákban, sok hasznos tulajdonsággal rendelkezik: szélesebb a frekvenciaátvitele, magasabb a traziens-válasza, nagyobb az érzékenysége és nagyon alacsony a kezelési zaja, ahogy már az előbbiekben is említettük. Nem véletlen, hogy a felsorolt tulajdonságok miatt, sok profi választja inkább a kondenzátoros megoldásokat a dinamikus helyett.


8. Miben segít a PiloTone? 

A legelején érdemes tisztázni miről is beszélünk; a PiloTone a MIPRO zajzár áramkör egyik része. A MIPRO R&D mérnökei tervezték. Fő funkciója, hogy megakadályozza nem kívánt zavaró jelek és zajok megjelenését, amikor vevőegység készenléti üzemmódban van. A PiloTone segítségével a vevő és az adó egy mély frekvenciás modulált jellel kommunikálnak egymással, összepárosodnak, megakadályozva, hogy más adók zavaró jele utat találjon a vevő felé. Így egy másik, nem PiloTone funkcióval szerelt adó, ami esetleg  a használt frekvencián üzemel, nem tudja megzavarni  a használatban levő PiloTone vevőt. Vigyázat! A PiloTone adó képes kommunikálni egy nem PiloTone-al szerelt vevővel is, és ha ez megtörténik, ennek eredményeként magas frekvenciás, kelletlen sípoló hang lesz hallható a hangrendszeren keresztül.


9. Nincs hang vagy rádiófrekvenciás jelvétel, pedig a kézi-mikrofon be van kapcsolva! Mi lehet a gond?

– Ellenőrizni kell, hogy a telep nem merült e le, vagy nincs e fordított polaritással behelyezve az elemtartóba.
– Esetleg lehet, hogy nem ugyanazon a frekvencián működik az adó és a vevő. Ez a hiba könnyen orvosolható egy ACT funkcióval szerelt rendszer esetén (lásd. fentebb).
– Hiba lehet, hogy a vevő PiloTone funkcióval van szerelve, míg az adó nem.
– Hibás lehet a mikrofon kapszula.
– Lehet, hogy a vevő nincs bedugva vagy bekapcsolva!
– Ha bekapcsolás után nem látszik semmi visszajelzés az RF jel kijelzőn a vevőn, akkor valami gond van a rádió frekvenciás áramkörrel, ha az RF jel látszik, de nincs hang (ugye felhangosítottuk a bemeneteket-kimeneteket a hangrendszerben?), akkor a hangfrekvenciás áramkörökkel lehet a gond. Ezekben az esetben forduljon kereskedőjéhez, vagy a szakszervizhez. Semmiképpen ne bontsa meg a készülékházat!


10. Jó, ha több kapcsolható csatornával rendelkezik egy multi-frekvenciás vevő?

A választható csatornák száma egy PLL vevőegységben a vételi frekvencia sávszélességétől és a választható csatornák lépéstávolságától függ. Például, ha  van egy vevőnk 25MHz-es sávszélességgel, ahol minden csatorna egy 1MHz-es lépést jelent, akkor csak 26 (25+1) csatorna áll rendelkezésünkre. Ha lépéstávolságot 125kHz-es lépésekre módosítjuk, akkor a választható csatornák száma, már 201 lesz (25÷0.125+1). Ez 25kHz-es lépéstávolság esetén, már  1001 (mint az éjszaka) csatornát tesz elérhetővé. Azonban ennek a matematikának, csak akkor van értelme, ha a választható csatornák száma magasabb, mint a vételi sávszélesség. Érthetőbben, ha pl. a vevőnk 250kHz-es vételi tartományban működik és a csatornák között 25kHz-es lépésekben vált, akkor 11 kapcsolható csatornát használhatunk, de mivel mind ugyanabban a vételi sávszélességben vannak, sávszélesség interferencia léphet fel. Amikor sok csatornát használunk egyszerre nem könnyű interferenciamenteseket találni. Nem csak minden csatorna saját multi-harmonikus hullám interferenciája okoz problémát közöttük, de a vevő szelektivitása, érzékenysége, zajzára és egyéb faktorok szintén potenciális interferenciát okozhatnak. Megoldásként egy komolyabb PLL vevő esetében nem arra törekednek a fejlesztők, hogy minél több állítható csatorna álljon rendelkezésünkre hanem, inkább előre jól megtervezett és eltárolt csoportokat hoznak létre, amelyek  jó eséllyel fognak interferenciamentesen együttműködni egymással. Ennek köszönhetően gyorsan tudunk jól működő, interferenciamentes csatornákat választani az eltároltak közül.  A MIPRO ACT funkciójával gyorsan és precízen összehangolhatók az adók és a vevők ezekben az előre eltárolt tartományokban, ráadásként az ACT áramkör, átugorja a zavarosnak érzékelt csatornákat, ezzel megóvva a felhasználókat az egyik legnagyobb vezeték nélküli rendszerek használatból adódó stressz forrástól.


11. Mi a különbség a szimmetrikus és az aszimmetrikus kimenetek között?

szimmetrikus kimeneti jelben jelen van a hideg, a meleg pont és a földelés. Az aszimmetrikus kimenetnek, csak meleg pontja és földelése van. A szimmetrikus kimenet alkalmazásakor egy differenciál erősítő választja le  a zajt, ez hosszabb kábel alkalmazásakor kifejezetten fontos.  A legtöbb professzionális eszköz szimmetrikusan csatlakozik a rendszerbe. Rövidebb jelút esetén, vagy kellően magas jelszínt továbbításához aszimmetrikus kimenetet is használhatunk.


12. Fontos, hogy egy vezeték nélküli vevő hangerő szabályzási lehetőséggel legyen ellátva?

Éveken keresztül, a vezeték nélküli mikrofonrendszerek gyártói beépítettek a vevőegységekbe – jellemzően az előlapra –  egy hangerő szabályzót (VR). Ez lehetővé tette, hogy a felhasználók a készülékből kimenő jelszintet, ami a keverők vagy erősítők felé ment, saját maguk állítsák be. Azonban a tapasztalatok azt mutatták, hogy a kezelési útmutatókban található részletes magyarázat ellenére, a felhasználók túlnyomó része rosszul állította be a VR szintet, és nem igazán értette a VR helyét a teljes jelútban. Ezért vagy gyenge jel/zaj arányt okoztak az alacsony kimeneti jelszint miatt, vagy túlvezérelték a túl magas kimeneti jelszinttel a keverők és erősítők bemenetét. Emiatt a felhasználók csalódottak voltak, azt gondolták, hogy a rendszer rossz, alacsony a dinamika tartománya, gyenge a hangminősége ahelyett, hogy megtalálták volna az igazi okot: a rosszul beállított VR szintet.

A keverőerősítők és a keverők általában tartalmaznak Mikrofon és Vonal szintű bemeneteket is. Ezek a bemenetek gyakran ugyanolyan csatlakozókkal vannak szerelve, kapcsolható bemeneti funkcióval vagy egymástól elkülönítve. A vonal szintű bemenetekre vonal szintű kimenetű  eszközöket kell csatlakoztatni, mint rádiók, kazettás magnók, CD-játszók,  szintetizátorok és egyebek. A mikrofon bemenetek mikrofonok csatlakoztatására lettek kitalálva és alacsonyabb a bemeneti jelszint illesztésük, mint a vonal szintű eszközöké. Mindkét esetben, az erősítők/keverők bemenetei az adott eszközhöz vannak illesztve, megfelelő érzékenység és dinamika szint tűrés mellett. A keverő/erősítő általában tartalmaz egy bemeneti érzékenység szabályzót minden bemenethez, hogy a felhasználó minden bemenetre a hozzá illeszkedő szintű jelet küldhesse. Ha egy vezeték nélküli vevő kimeneti jelszintje az adott vezeték nélküli rendszerhez van illesztve és nem szabályozható (és a kimenet lehet vonal és mikrofon szintű is, az adott eszköz specifikációjától függően), a szint állítás a keverőn/erősítőn kell, hogy történjen. Így a keverőnek/erősítőnek egy optimális bemeneti jelszintet kell feldolgoznia nem egy rosszul beállított, gyenge jelet ami a rosszul beállított vevőtől érkezik. A fentebb leírtak tükrében nem tesszük lehetővé a MIPRO vevőkben a felhasználó számára a VR szint állítását a vevő egységen. Gyárilag optimalizáltuk a kimeneti jelszintet, a hangerő szabályzásnak, a keverő/erősítő egységeken kell megtörténnie.


13. Hogyan fogjuk meg a vezeték nélküli mikrofonokat, hogy azok megfelelően működjenek?

Gyakran látunk a TV-ben, koncerteken helytelenül fogott mikrofonokat az előadók kezében, ez pedig nem tesz jót a hangminőségnek. A legfontosabb, hogy az eszközöket, úgy használjuk, ahogy technikailag ki vannak találva. A legjobb minőségű mikrofont is egy átlagos mikrofon szintjére lehet degradálni, nem megfelelő használat esetén. Van néhány szabály, amire érdemes odafigyelni:

– Ne fogdossuk, vagy takarjuk le a mikrofon rácsot!
Sok előadó a mikrofont a rács aljánál fogja. Ez rontja a mikrofon hangminőségét és az irányítottságát is. Ez negatívan hat mind a frekvencia menetre, mind az irányítottságra. Ráadásként a megváltozott rezonancia frekvencia következtében, nem kívánt gerjedések is létrejöhetnek.

 – Ne fogjuk a mikrofont az antennánál!
Manapság az antenna a mikrofonházba van építve. Ha az antenna körül (jellemzően a mikrofonház alja) fogjuk a mikrofont, csökkenhet az adó hatótávolsága. Két kézzel markolva a mikrofont garantált az effektus.

– Ne tartsunk két vezeték nélküli mikrofont, egymás mellett, egy kézben!
Mert az intermodulációs torzítást vagy kioltást okozhat. Legalább 30 cm távolságra egymástól elhelyezve használjuk a vezeték nélküli mikrofonokat (adókat).

 – Tartsunk megfelelő távolságot a szánk és a vezeték nélküli mikrofon között!
Érdemes erre is odafigyelni, mert a mikrofon és a száj távolsága szignifikánsan hat a mikrofon érzékenységre és az előadási módra is. Fordított arány van a mikrofon érzékenység és a száj-mikrofon távolság között. A halkabb előadók nem tehetik messzire a mikrofont a szájuktól és tekerhetik fel a hangerőt a keverőn/erősítőn, mert ez könnyen gerjedést okoz. Ezzel szemben a hangos előadók nem tehetik közel a mikrofont a szájukhoz, mert könnyen torzítást okozhatnak a rendszerben. Tehát egy nagy membrános irányított mikrofon alkalmazása  esetén nem mindegy a használati távolság. Ahogy csökken a száj-mikrofon táv, megnövekszik a mély-frekvenciás átvitel. Emiatt egy mély-frekvenciában szegény hangú előadó közelebb helyezheti a szájához a mikrofont, hogy kompenzálja a hang tónusát. Ebből adódóan, ha egy előadó hangja mély, Ő jobban teszi, ha távolabb helyezi a mikrofont. Egyenletesebb lesz a hangátvitel és tisztább a hangkép. Ugyanez a távolság nagy mértékben befolyásolja a pop-zajok keletkezését is. Érdemes kikísérletezni, hogy a saját hangkarakterünk esetében, hogyan érdemes használnunk a mikrofonunk. Ez egy olyan technikai fogás, amit minden előadónak fontos ismernie.

 – Igyekezzünk a mikrofont a hangszóróktól távol tartani!
A legtöbb mikrofon amit énekre használunk irányított kapszulával van szerelve. Ha a mikrofont, a hangfalak mellett, vagy mögött használjuk kevesebb az esély a gerjedésre. Ha a hangfal előtt kell használnunk, segíthet ha mikrofon és a hangszóró megfelelő szöget zárnak be egymáshoz képest. Vízszintesen vagy függőlegesen a hangszóróhoz képest 90 fokban tartott mikrofon minimalizálhatja gerjedés keletkezését. Vese karakterisztikás mikrofont (kardioid) 180 fokos szögben, szuper-vese mikrofont  a hangszóróhoz képest 120-140 fokban érdemes tartani. Az optimális működés érdekében fontos mikrofonunk iránykarakterisztikájával tisztában lenni, egyébként jön a híres-hírhedt és nem túl népszerű gerjedés.:)


14. Hogy kell korrekten viselni a fejmikrofonokat?
A szub-miniatűr csíptetős mikrofonok tökéletesen működnek TV stúdió környezetben, azonban nem garantált, hogy ugyanilyen jól működnek élő, koncert helyzetben is. Ennek leginkább a monitor ládákból érkező hanghoz és a nagyobb bemeneti érzékenységhez van köze. A fentebbiekben már ismertetett száj és mikrofon távolság témát nem rágjuk át még egyszer, de a kérdésre válaszolni szeretnénk.

Hogyan pozicionáljuk a mikrofont, a szánkhoz képest? Többféle fejmikrofon kivitel van a piacon.  A fejmikrofon létezésének fő célja az ideális száj-kapszula távolság biztosítása és a legnagyobb érzékenység elérése gerjedés nélkül. Azonban itt  is újabb problémák állhatnak elő, olyanok, mint a “pop-zajok” keletkezése  a “p”, “b”, “f” , “t” hangoknál. Ezt a szánkból érkező magas membrán felületet érő hangnyomás okozza, és az eredménye torzítás és rossz hangminőség. Akkor keletkezik, amikor a  mikrofon az állunkkal szemben vagy az alatt helyezkedik el. A probléma fokozódik, ha a kapszula közelebb van a szánkhoz is.

Nos, akkor hogyan kell viselni a fejmikrofonokat, hogy az minden szempontból ideális legyen?  A fejmikrofonokban használt kapszulák általában omni vagy uni-direkcionális karakterisztikájúak. Omni-direkcionális kapszulák esetében nem lesz nagy különbség a hangminőségben, attól hogy jobbra vagy balra mozgatjuk a mikrofont a szánktól, 1 cm-en belül, akár függőlegesen, akár vízszintesen. Alacsony emiatt a pop-zajok előfordulásának esélye és a kimenő hang is tiszta lesz. Egy uni-direkcionális fejmikrofon szélesebb frekvenciaátvitelt és dinamika tartomány biztosít, mint egy omni, emiatt jobb zenei alkalmazásokra, de az irányított karakterisztika miatt körültekintőbb elhelyezést igényel. Ez azt jelenti, hogy egy uni-direkcionális mikrofon, akkor van a legjobban beállítva, ha pont a szánk előtt van. Persze, itt is jelentkezik a “pop-zaj” probléma, így a legjobb, ha q mikrofont távolabb helyezzük az állunktól és a szánktól. Az ideális kapszula pozíció a szánk sarkában, 1 cm-re a szánk előtt, 45 fokos szögben megdöntve definiálható. Ilyen módon nem csak a pop-zaj hatás csökken, de a legjobb vételi érzékenység is így érhető el.

A beállítás lépései:
Ez a beállítási javaslat a MIPRO MU-53HN és MU-55HN mikrofonokra vonatkozik. Először be kell állítani a kapszula szár hosszát, úgy hogy a kapszula szár ne érje el a szánk sarkát. Ezután a kapszula fejet a szánk felé kell fordítani, végül a hajlítható szár segítségével elvégezni a finom állításokat, pl. távolság beállítása. A kapszula beállítása során javasolt a PA rendszer használata a teszteléshez és “p” betűs szavak ismételgetése.:)